Mi volt a Batcave klub? A gótikus stílus bölcsője

London, 1982, egy pince a Soho-ban, a Meard Street-en. Itt kezdődött valami, ami az alternatív divat gondolkodásmódját egész évtizedekre megváltoztatta. A Batcave klub nem csupán egy pont a térképen, hanem az a hely, ahol a zene, a ruházat és az esztétika egyetlen egésszé olvadt össze.

A Batcave egy 1982 és 1985 között működő londoni éjszakai klub volt, amely a gótikus szubkultúra egyik legfontosabb születési helyévé vált. A post-punkot, a glamet és a teatralitást kreatívan ötvöző közösség gyűlt itt össze, a törzsvendégek stílusa pedig, amelyet turkálós darabokból és saját átalakításokból építettek fel, olyan irányt jelölt ki, amely a mai gótikus öltözködésben is jól felismerhető.

Ebben a cikkben megtalálod:

• pontosan mit viseltek a Batcave látogatói, és honnan szerezték a ruháikat
• hogyan hatott ez a klub arra, ami a gótikus stílus ma
• mely elemek élték túl azt a korszakot, és hogyan néznek ki a mai összeállításokban

Akkor vágjunk bele.

Mit hordtak pontosan a Batcave törzsvendégei, és honnan szerezték a ruháikat?

A Batcave törzsvendégei nem bevásárlóközpontokban vásároltak. A legtöbb ruhadarab turkálókból, használtruha-piacokról és kis színházi kellékeket árusító butikokból származott. A leleményesség számított, nem a büdzsé. Egy délután, amit használtruha-standok között böngészéssel töltöttek, sokszor jobb eredményt hozott, mint órák a láncüzletekben, mert rá lehetett akadni egy 70-es évekbeli zakóra, bársony mellényre vagy buggyos ujjú ingre töredék áron.

Jellemzőek voltak a fekete, szűk bőr- vagy műbőr nadrágok, a bő, buggyos ujjú ingek, a hálós topok és az erősen kopott zakók. A nők és a férfiak hasonló szabásokat hordtak, mert a női és férfi ruházat közötti határvonal itt nem számított elvnek. Ehhez jöttek a magas szárú csizmák, sokszor fém elemekkel, valamint a szegecses övek. A turkálóban vett csizmák néha túl nagyok voltak, ezért extra talpbetéttel vagy vastag zoknival igazították őket, ami egy egész éjszakás tánc közben nem volt elhanyagolható kényelmi szempont. Kevésbé glamour részlet, de annál praktikusabb.

A frizura legalább annyira fontos volt, mint a ruha. A magasra tűzött vagy erősen feldobott haj, amit sokszor lakkal rögzítettek, markáns sziluettet adott. A smink, ha valaki viselt, feltűnő volt, erős szemkontúrral. De nem mindenki ment a Batcave-be teljes sminkkészlettel, mert a klub hangulata túl forró és táncos volt ahhoz, hogy ennek sok értelme legyen. Az izzadság, a szoros tömeg és a mozgás megtette a magáét, így sokan inkább tartós hajápoló termékekre esküdtek, mint kidolgozott arcra.

Érdemes tudni, hogy az akkori stílus különböző forrásokból összegyűjtött darabok ötvözésének eredménye volt, nem egy kész, megvásárolható szett. A keresztes ékszereket, szegecses bőrkarkötőket és nagy fülbevalókat sokszor kézzel készítették, vagy bolhapiacon vásárolták. Így épültek fel azok a stylizációk, amelyek határozottak és összeszedettek voltak, de soha nem sematikusak. Volt, aki maga alakította át a ruháit, például levágta az ujjakat, szegecset tett a gallérra, vagy otthon feketére festette a világos anyagokat. Ma már gótikus gardróbot pulóverekkel is fel lehet építeni sokkal kényelmesebben, dedikált kollekciókból válogatva. A végeredmény mindig egyéni volt, mert minden pár kéz és minden turkáló más-más lehetőségeket kínált.

Hogyan hatott a Batcave arra, amit ma gótikus stílus alatt értünk?

A Batcave nem hozott létre egyetlen zárt stílust, amelyet lépésről lépésre le lehetne másolni. Ehelyett valami fontosabbat hagyott maga után: azt az elvet, hogy a gótikus stílus a kísérletezés terepe, nem pedig kötelező ruhadarabok listája.

Innen ered az a meggyőződés, hogy különböző anyagok és korok ötvözése egy outfiten belül teljesen természetes dolog. Bársony bőr mellett, viktoriánus csipke szűk, punk rockos nadrággal párosítva, teatrális ujjak és nehéz bakancsok. Ez nem véletlen volt, és nem is következetlenség, hanem tudatos döntés. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy valaki hordhatott egy turkálóból szerzett fűzőt, katonai bolti nadrágot és saját kezűleg átalakított, levágott ujjú inget egyszerre, és az egész mégis összeállt, mert közös energia kötötte össze őket, nem közös márka.

Ma sok olyan substílus, amely a gótikus stílus tág ernyője alatt él, éppen ebből az eklektikus keverékből nőtt ki. Mielőtt megjelentek volna az éles határok a viktoriánus vagy a romantikus gótika között, minden egymás mellett létezett, ugyanazon a táncparketten. Ha valaha is elgondolkodtál azon, honnan ered az a szabadság, hogy csipkés blúzt vastag talpú platformcipővel, vagy selyemszoknyát szegecses dzsekivel párosíts, a válasz innen jön.

A mai gótikus divat sokkal változatosabb, mint a nyolcvanas évek elején volt, de mindig visszatér ugyanahhoz a kiindulóponthoz: a ruha fejezzen ki valamit konkrétan, ne csak egy dress code-nak feleljen meg. Érdemes emellett szem előtt tartani, hogy a gótikus szubkultúra gyökerei mélyebbre nyúlnak egyetlen klubnál vagy évtizednél.

Fontos az is, hogy a Batcave normalizálta a nemi határok átlépését az öltözködésben, jóval azelőtt, hogy ez szélesebb körű témává vált volna a divatban. Nők és férfiak ugyanazokat a szabásokat, ugyanazokat az anyagokat, ugyanazokat a kiegészítőket viselték. Bő nadrágok, laza, puffos ujjú ingek, hosszú kabátok, ezek egyike sem volt fenntartva egyetlen nemnek sem. Ez a szemlélet megmaradt, és ma az alternatív stílus egyik leginkább felismerhető vonása.

Ennek a helynek a hatása abban is tetten érhető, ahogyan az emberek vásárolnak és felépítik a saját ruhatárukat. Turkáló, átalakítás, új és régi ötvözése, mindez nem új trend. Pontosan ugyanaz a gondolkodásmód ez, amely négy évtizeddel ezelőtt Londonban is működött. Sokan, akik ma vintage zakókat vesznek vagy bolhapiacról talált szoknyákat alakítanak át, ugyanabból az okból teszik, mint a Batcave törzsvendégei: mert a láncáruházak kész megoldásai ritkán találják el azt, amit valójában keresel. Ebben nem elhanyagolható szerepe van az olyan zenekaroknak sem, mint a Bauhaus, a gótikus hangzás úttörői, akik zenei alapot adtak ennek az egésznek.

A régi stílus mely elemei élnek tovább a mai összeállításokban?

Azokból az évekből néhány konkrét dolog szinte változatlan formában megjelenik a mai gót összeállításokban. Puffos ujjak, rétegesen viselt hálós toppok, szűk bőr vagy műbőr nadrágok, masszív vastag talpú bakancsok. Ez nem véletlen nosztalgia, ezek az elemek egyszerűen bekerültek a köztudatba és ott is maradtak. A puffos ujj, amit ma független gót ruhaboltokban találsz, nagyjából ugyanúgy néz ki, mint a nyolcvanas évek elején, csak mostanában gyakrabban varrják magasabb elasztantartalmú anyagból, ami egyszerűen kényelmesebbé teszi a mindennapi viseletet. Ha jobban meg akarod érteni, hogyan működnek ezek az elemek együtt, érdemes elolvasni a gót divatról szóló átfogó összefoglalót.

Megmaradt az anyagok és textúrák kombinálásának elve is. Bársony fényes bőrrel párosítva, csipke sima, sötét alapra rétegezve, valami puha és valami kemény egy összeállításban. Azt vettem észre, hogy éppen ez az elv az, ami érdekessé tesz egy szettet, még akkor is, ha csak néhány darabból áll. Konkrét példa: hosszú ujjú bársony blúz, műbőr nadrág és egy masszív gyűrű. Három dolog, mégis határozott hatást kelt, mert az anyagok párbeszédet folytatnak egymással.

Fontos a turkálókhoz és a használt ruhákhoz való viszony is. A Batcave-ben senki nem új kollekciókat keresett. Ma a vintage vásárlás még mindig az egyik legjobb módja annak, hogy olyasmit találj, ami a láncüzletekben nem kapható: markáns vállszerkezetű zakót, szokatlan gallérú inget vagy nehéz anyagú szoknyát, ami egyszerűen jobban esik. Érdemes figyelni az anyagösszetételre, mert a régebbi ruhák sokszor vastagabb gyapjúból vagy sűrű poliészterből készültek, ami egészen másképp drapérozódik, mint a mai könnyű megfelelőik. Ha találsz egy béléssel ellátott, alul határozottan nehezebb szoknyát, az pontosan az a fajta szabás, amit nehéz reprodukálni olcsón vásárolt új darabokkal. Az út, amelyet ez a stílus a földalatti kluboktól napjainkig bejárt, meglepően hosszú, és a gót divat évtizedeken átívelő fejlődése megmutatja, mennyi elem őrizte meg eredeti formáját.

Megmaradt az a szemlélet is, hogy az összeállítás valami személyes dolog, nem pedig egy kész sablon másolata. Vehetsz egyetlen, azzal a korszakkal asszociálható elemet, és párosíthatod valami teljesen kortárs darabbal. Háló egy kapucnis pulóver alatt, bőrnadrág oversized sweaterrel, platformcipő egy hétköznapi dzsekihez. Ezek a kombinációk nem szorulnak magyarázatra. Gyakori tévhit, hogy mindennek egyetlen, egységes képbe kell illeszkednie, holott éppen az arányok és hangulatuk keverése, nehéz talp egy könnyű, légies blúzhoz, vagy nyers bőrdzseki csipkeszoknyához, adja azt a hatást, ami természetesnek tűnik, nem pedig egy egyszerre megvett szettből összerakott jelmeznek.

A Batcave és a gótikus stílus ma: mi maradt meg azokból az évekből?

A Batcave olyan hely volt, amely nem kényszerített egyetlen mintát sem senkire, hanem megmutatta, hogy a stílust bármiből fel lehet építeni, ami elég kifejező és egyéni. Innen ered az a szemlélet, hogy a gótikus stílus a kísérletezés terepe, nem pedig kötelező elemek listája. Az akkori évek sok darabja, a puffos ujjak, a hálós toppok, a szűk bőrnadrágok, szinte változatlan formában tértek vissza a mai összeállításokba.

Ha meg szeretnéd nézni, hogyan néznek ki ezek az inspirációk modern köntösben, böngészd a Gotyka.pl gótikus kollekcióit, és találd meg azt, ami a saját stílusfelfogásoddal illik össze.